Képzettársítás
Azért van valami egészen furcsa a gyorséttermi kiszolgáló-gondolkodásban. Elmondjuk a rendelést, rutinosan passzoljuk vissza a felkínálásokat, nem kérjük a nagyobbat, és menüt sem szeretnénk - hanem egy tonic, az most jól jönne. Hát, tonic, az nincs, de adhatok helyette Sprite-ot, mondja rezzenéstelen arccal a pult mögött álló, csak keresztnevű fiú. A lélegzetvételnyi csönd elég a végiggondolásra: ő tehát a tonicot Sprite-tal váltaná ki. A képzettársítást nyilván a szín (vagyis a színtelenség) alapozta meg. És azért ez bájos: mutatja, hogy nem lélektelen hely a gyorsétterem. Hiszen valahogy így, ilyen egyszerűen gondolkodnak az egészen kis gyerekek is.
(Placebo: Burger Queen)